0. óra | 7.45 - 8.25 |
1. óra | 8.30 - 9.15 |
2. óra | 9.30 - 10.15 |
3. óra | 10.30 - 11.15 |
4. óra | 11.25 - 12.10 |
5. óra | 12.20 - 13.05 |
6. óra | 13.15 - 14.00 |
7. óra | 14.15 - 15.00 |
8. óra | 15.15 - 16.00 |
A magyar történelmi és kulturális kincsek nyomában Horvátországban
Iskolánk, a Székesfehérvári Vörösmarty Mihály Általános Iskola idén harmadszor nyerte meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt „Határtalanul” pályázatot. Ennek keretében 7. osztályos tanulóink 4 napos horvátországi kiránduláson vettek részt a Csillagösvény Utazási Iroda közreműködésével a június 4.-ei nemzeti összetartozás napjához kapcsolódva.
Első nap ellátogatunk a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központba, ahol megismerkedtünk diáktársainkkal és bemutattuk egymásnak lakóhelyeinket, iskolánkat, és átadtuk ajándékainkat. Az ünnep utáni első tanítási nap lévén, megünnepeltük velük a nemzeti összetartozás napját.
Ezután egy hangulatos piknik keretében ismertük meg a Kopácsi-Rét Természetvédelmi Terület gazdag állat- és növényvilágát. A halászok, madarászok paradicsoma: a Kopácsi-rét, ami az Unesco Természeti Világörökségek várólistáján szerepel. A nemzeti park bejáratánál a helyi hagyományos építészeti elemeket felvonultató, mégis modern látogatóközpontban a nemzeti parkot bemutató kiállítást néztük meg.
A délutánt a magyar, német és horvát kulturális gyökerű, hangulatos Dráva-parti városban, az egykori Verőce vármegye székhelyén, Eszéken töltöttük. Felidéztük a nemesi paloták egykori magyar urainak történetét, és ellátogatunk a ferences és kapucinus kolostorhoz, amely 1710-ben épült
Az eszéki várnak mindig is stratégiai jelentősége volt, hiszen a Duna-Dráva találkozásánál a mocsaras területeken való átkelést biztosította. A mocsáron keresztül hosszú fahíd vezetett, melyet Zrínyi Miklós (a szigetvári hős) égetett fel, elvágva ezzel hosszú időre a törökök előrenyomulását. A törökök kiűzése után a várat hatalmas erődrendszerré építették ki. Ennek nyomai ma is láthatók, különösen a Dráva felől impozáns a várfal a bástyákkal. 1849 februárjában szabadságharcunk legnagyobb magyar veszteséggel járó ütközete zajlott itt.
A második nap, korai indulással Abbáziába utaztunk. Megismerkedtünk az Óvárossal, az Óratoronnyal, a kikötővel és annak magyar felirataival. A magyar időben épült piacot, a színházat, és más fontos magyar épületeket is felkerestünk: Kormányzói Palota, a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete, az Adria-palota, az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási RT. székháza.
A harmadik napon ellátogattunk a Fiume fölötti Tersattoi Mária búcsújáró templom magyar hadihajók emlékét őrző fogadalmi kápolnájába (a Szent István, Viribus, Unitis és más magyar hajók és történetük). Ezek után a délutánt Abbáziában, a tengerparton töltöttük, ahol magyar hírességek emléktábláit kerestük fel. A monarchia világa elevenedett meg a horvát tengerparton, hiszen Fiume (Rijeka) és Abbázia (Opatija) 1918-ig a magyar korona része volt. Mindkét településen kicsi, de jelentős magyar közösség él ma is, akik őrzik, ápolják a magyar nyelvet és a monarchiabeli időket. Opatija (Abbázia) minden villájához gazdag, sokszor nemesi származású magyar családok története fűződik - felidéztük ezeknél néhány család történetét.
Az utolsó napon 3 órás utazás után értünk Csáktornyára. Itt, a Cilleiek és Zrínyiek sasfészkében tettünk sétát. Megkoszorúztuk a „Zrínyi Péter búcsúja” emlékművet és felidézzük a Rákóczi-szabadságharc „előjátékának”, a Wesselényi-féle összeesküvésnek a történetét, amely Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc kivégzéséhez is vezetett.
Rövid utazás után értünk Zrínyifalvára, ami mellett, a Krusanec-erdőben ölte meg a vadkan Zrínyi Miklóst. Vajon valóban vadászbaleset történt? Alaposan körüljártuk a kérdést... Megkoszorúztuk Zrínyi Miklós, a nagy költő-hadvezér emlékére 1724-ben állított obeliszket, amely ma a falu főterén áll.
A kirándulás mindannyiunk számára felejthetetlen élményt nyújtott.
Projektnap
Június 2.-án a Drávaszög történetéről, kultúrájáról tartottunk témanapot, amely az egykori Nagy-Magyarországtól a trianoni békediktátum következtében1920. június 4-én elszakadt. Forgószínpadszerűen- iskolán kívül és belül - játékos versenyfeladatokat kaptak a felsős osztályok Horvátország magyar nevezetességeiről az irodalmat, a történelmet, a földrajzot, híres embereket, népszokásokat, történelmi eseményeket érintve. A játékos vetélkedőn a Horvátországba készülő hetedikes tanulók segítettek a feladatok megoldásában. A tanulókat csapatokba osztottuk. majd a hetedikes tanulók rövid eligazítása után a csapatok kísérőikkel elindultak az állomások felé. a nap végén táncos megemlékezést tartottunk.